A tengerek színe

A desztillált víz 1-2 m vastagságú rétegben kék színű. Az olyan tengervíz, amelyben
nincsenek lebegő részecskék (optikailag üres) – szintén kék. Az ilyen víz
elnyeli ugyan a sugarakat, de nem egyenlő mértékben. A színkép ibolyaszínű
és kék sugarait a tengervíz csak kevésbé nyeli el, ezek akár 1500 m mélységig
is behatolnak. Ezzel szemben a vörös és sárga sugarakat már 20 m mélyen csaknem
teljesen elnyeli. Ez a magyarázata, hogy a tengervizet általában kéknek észleljük.

A tengervíz színének meghatározásában fontos szerephez jutnak a vízben szabadon lebegő plankton szervezetek és szervetlen anyagok is. Ezeken a sugarak visszaverődnek és különböző színhatásokat hozhatnak létre, legfőképpen sárgás színárnyalatokat. A meleg és sós vizű tengerekben a megfigyelések szerint a szervetlen anyagok sokkal gyorsabban merülnek el a mélyben, mint a hűvösebb és sóban szegényebb tengerekben. Kevés tehát az ilyen tengerek felszínén a sugarakat visszaverő szervetlen anyagi részecske. A jelenlegi felfogás szerint ez az oka a meleg tengerek kék színének és nagy átlátszóságának. A planktonokban gazdag, hideg tengerekben ezzel szemben a sárga színhatás következtében a tenger zöld vagy zöldes árnyalatú.

A
tengervíz átlátszóságának fokát az a mélység adja meg, amelyben egy 30 cm
átmérőjű, fehérre festett fémkorong (Secchi-féle
korong) megszűnik láthatónak lenni. Általában a nagy mélységű, kontinensektől
távol eső, meleg, csendes és sós vizű tengerfelszíneken észlelhető a legnagyobb
fokú átlátszóság (max: Sargasso-tenger 66,5 m; de pl. a Vörös tenger csak
21 m). Az átlátszóság a szubtrópusi övtől a pólusok felé haladva csökken,
tekintettel a hideg tenger nagyobb tömegű ill. sűrűségű planktonállományára.
Az átlátszósággal szoros kapcsolatban van a tengervíz színe. A kísérletek
szerint a sötétkék szín a 20 m-en felüli átlátszósági határral, a világoskék
szín a 10-20 m közöttivel párosul, míg 10 m-nél kisebb átlátszóság esetén
a tengervíz zöldeskék színű. A trópusi öv nagy folyamainak torkolatvidékén
a tengervíz többnyire zavaros a folyóból beszállított vöröses laterit miatt.
A Vörös tenger nevét a benne nagy számban tenyésző vörös fonalalgától kapta.
A tenger vize tulajdonképpen kékeszöld színű, de a korallok és vízibolhák
szintén színezik a vizet. A Sárga-tenger vizét a belső-ázsiai pusztákról érkező
és rengeteg löszanyagot szállító Huangho erősen szennyezi, ennek folytán a
víz színe sárgászöldre változik.